TÓTH VERA & A BUDAPEST JAZZ ORCHESTRA

A háború mindent elvett tőlük – az otthonukat, a családjukat, a gyermekkorukat. Bandába verődve, éhesen és fázva járják az utcákat, hogy valahogy túléljenek. Mégis kapaszkodnak az életbe.

Fiatal koromban, mielőtt felfedeztem volna a táncművészetet és teljesen elköteleződtem volna mellette, a rajzolás nyűgözött le. Ma is ugyanezt a megszállottságot őrzöm abban, amit munkáimban a mozdulat felépítése és térbe helyezése iránti vonzalomnak nevezek. Honnan indulok, hová tartok, mi lesz az utam... Valószínűleg megőriztem ezt a kimondhatatlan késztetést, hogy nyomot hagyjak a művészi gesztussal, párosulva a szívügyemmel: az idővel való kapcsolattal.

Dumaszínház est