Líra és misztika
Műsor:
Szkrjabin: I. (fisz-moll) zongoraverseny, op. 20.
Szkrjabin: Prometheus – A tűz költeménye, op. 60.
Szkrjabin: II. (c-moll) szimfónia, op. 29.
|
|
Műsor:
Szkrjabin: I. (fisz-moll) zongoraverseny, op. 20.
Szkrjabin: Prometheus – A tűz költeménye, op. 60.
Szkrjabin: II. (c-moll) szimfónia, op. 29.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. október 11. kedd, 19:00
Líra és misztika
Közreműködik:
Szabó Marcell – zongora
Báll Dávid - zongora
Kodály Filharmonikusok / Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Vezényel: Anton Shaburov
Az 1872–1915 között élt Alekszander Szkrjabin az orosz modern zene egyik legnagyobb hatású zeneszerzője volt, akit kortársai egyszerre tekintettek zseninek és őrültnek. Éles disszonanciái, atonalitása – mellyel megelőzte korát – különös hatást gyakoroltak a XX. század olyan nagy komponistáira, mint Stravinsky és Prokofjev. Életében rendkívüli ismertségre tett szert, de a művei iránti érdeklődés halála után erőteljesen csökkent.
A fisz-moll zongoraverseny Szkrjabin korai alkotása, melyet 24 évesen írt. 1896 őszén fejezte be, de a hangszerelést csak a következő év májusában dolgozta ki. A szerző a befejezést követően művéért 600 rubelt (mai árakon kb. 10 000 dollárt) vehetett fel. A versenymű első tétele klasszikus ihletésű, de romantikus díszítésekkel és érzelmekkel is ötvöződik. Három fő gondolata az expozícióban: egy Chopin-szerű dallam, amelyet a zenekar folytat és fejleszt tovább, aztán egy táncszerű duó a zongora és a klarinétok között, a harmadik pedig egy áradó zongoraanyag, amelyet vonósok és kürtök kísérnek. A második tétel egy oroszos hangulatú variációs szerkezet visszatéréssel, melyben a zongora mellett a klarinétnak is hálás szerepe van. A zárótétel egy frenetikus kontrasztokkal és lendülettel teli polonéz, melynek alapvetően a zongora adja meg lengyel tánckarakterét.
Az 1910-ben papírra vetett Prometheus Szkrjabin hangkölteménye zongorára, zenekarra, kórusra és színorgonára, ez utóbbi azonban ritkán szerepel a darab előadásain. Az 1911-ben Moszkvában bemutatott darab – melyet V. szimfóniaként is emlegetnek – csak lazán nyugszik Prométheusz mítoszán. A zongoraszóló a küzdő embert szimbolizálja, aki a zenekar által megjelenített világmindenséggel áll harcban. A Szkrjabin-féle „misztikus hangzat” elmélete alapján kidolgozott harmóniavilág igen összetett, a darab szerkezete időnként nehezen követhető.
A II., c-moll hangnemű 29. opusz szerkezetileg a leghagyományosabb Szkrjabin szimfóniái között. A darab sokkal személyesebb, mint a szerző első szimfóniája, és nagy előrelépést jelent Szkrjabin érett zenekari stílusában. Tételei vonatkozásában kiterjedt tematikai azonosságok tapasztalhatók, melyek ciklikus kapcsolatot teremtenek az egyes formarészek között. Ezt példázza, hogy a nyitótétel komor kezdőtémája a fináléban diadalmas himnusszá fejlődik. A darab öt tételből áll, melyek közül az első és második, illetve a negyedik és ötödik megszakítás nélkül kapcsolódnak egymáshoz. Szkrjabin zenéje jórészt az „aktív” és „passzív” témák ellentétén alapul, amelyek a vonzás, az energia és a tehetetlenség két ellentétes pólusát képviselik. Az „aktív” témák drámaiak és ritmikailag élesek, a „passzív” témák harmonikusan összetettebbek, ritmikailag folyékonyak és erősen érzéki jellegűek. Feljegyezték, hogy amikor Vladimir Safonov karmester a New York-i Filharmonikusok élén először vezényelte a művet, a partitúrát a zenekar felé tartva a következőket mondta: „Itt az új Biblia, uraim!”
Az Amerikai Egyesült Államok Vermont államából érkező ifjúsági zenekar különleges, lendületes műsorral érkezik a MOMkult nyáresti koncertjére. Az est repertoárján többek között Rózsa Miklós Ben Hur című filmzenéjének részletei, valamint Berlioz Fantasztikus szimfóniája is szerepel.
New York város alpolgármestere tízéves házassági évfordulója alkalmából baráti vacsorát rendez. A vendégségbe érkező házaspárok estéjét azonban jelentősen megnehezíti, hogy az ünnepeltek eltűntek, a személyzet házon kívül van, a vacsora sehol, az emeleten pedig lövések dördülnek.
Élőzenés musical ősbemutató népszerű színészekkel és énekesekkel a Magyar Színházban! Ki ne ismerné az Alíz Csodaországban varázslatos történetét? A Wonderland ennek a klasszikus műnek a modern, zenés színpadi változata – a világhírű Frank Wildhorn Broadway-slágereivel, ráadásul hazai ősbemutatóként a Magyar Színházban!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
Hírek, cikkek, információk
Letölthető anyagok
Sikeres fogantatás - ingyenes e-bookKalkulátorok
Terhességi kalkulátor és szülés kalkulátor Ovulációs kalkulátor BMI; testtömeg-index kalkulátor Babaméret kalkulátor Magzat méret kalkulátor Babahoroszkóp kalkulátor Baba neme kalkulátor Baba vércsoport kalkulátor