2
A Concerto Budapest nagyheti hangversenye
Műsor:
Wagner: Parsifal: 1. felvonás – Prelűd, 3. felvonás – Nagypénteki varázs
Haydn: Krisztus utolsó hét szava a keresztfán
Program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. április 15. kedd, 19:00
Közreműködik: Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
Joseph Haydn Krisztus utolsó hét szava a keresztfán című műve a klasszikus zenei repertoár egyik legmélyebb és érzelmileg legmegrendítőbb műve. A darabot a cadizi érsek felkérésére, a nagypénteki istentiszteletre komponálta a zeneszerző 1786-ban. A spanyol egyházi vezető olyan művet szeretett volna, amely Krisztus szenvedésére reflektálva a tisztelet érzetét kelti, ugyanakkor lehetőséget nyújt az ünnepélyes alkalom során a csendes elmélkedésre is. Haydn, aki hívő katolikus volt, mély lelkiséggel és szenvedéllyel vállalta a megbízást. A szöveg az Újszövetség négy evangéliumából vált ismertté, ezek a szenvedéstől és a kétségbeeséstől a végső megbocsátásig és a transzcendenciáig vezető meditatív utat jelképezik.
Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.
Ma velem leszel a Paradicsomban.
Asszony, íme, a te fiad! Íme, a te anyád!
Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?
Szomjazom.
Elvégeztetett.
Atyám, a te kezeidbe ajánlom lelkemet.
A hét lassú tételt egy nyitó Adagio és egy befejező viharos Il terremoto (Földrengés) tétel keretezi. A művet nem sokkal megszületése után vonósnégyes és zongora változatban is megjelentették, sőt Haydn végül egy oratorikus változatot is készített belőle.
Richard Wagner „fennkölt ünnepi színjátékának” a Parsifalnak az előjátéka azon kivételes zeneművek egyike, melyek valósággal mágikus vonzást gyakorolnak a hallgatóra. Az időskori mű partitúrája egy egész életen át tartó alkotói-fejlődési folyamat művészi letisztultságáról tanúskodik. Wagner híres vezérmotívum-technikája a legszervesebb módon jelenik meg a keresztény, a buddhista és a schopenhaueri filozófia elemeiből építkező zenedráma során. A Parsifal, a balga szent történetét feldolgozó darabot tematikája miatt hagyományosan Húsvét környékén tűzik műsorra. Zenekari hangversenyek műsorán az Előjáték mellett a Nagypénteki varázs című részletet szólaltatják meg 3. felvonásból. Ez utóbbi méltatására idézzük a kiváló karmester, Medveczky Ádám szavait: “A természet különleges színben ragyog; hirtelen délelőtti verőfény száll a tájra. Az erdők és mezők virágai harsány színekben ontják a táj ezernyi illatát. Az elbűvölt Parsifal csodálkozó kérdésére Gurnemanz így felel: „Ez a nagypénteki varázs”. Parsifal döbbent kétkedéssel reagál: ez hogy lehet? Hiszen Nagypéntek a fájdalom és a gyász napja, ahol minden, ami él, az ember, és a növényzet sötétbe borul. – Nem fiam – így Gurnemanz – Nagypéntek a megvilágosodás napja, hiszen akkor kap az emberiség örök megváltást, világosságot, fényt.”
– baljos –
Ajánlatunk
Arisztokratikus környezetben, Barnier szappangyáros villájában játszódik a humoros történet, félreértésekkel, szerelmi háromszögekkel, eltitkolt gyermekekkel, táskák elcserélésével fűszerezve. A főhős, egy lánygyermekes családfő múltjából és jelenéből régen látott, vagy éppenséggel nem várt szereplők bukkannak fel, így egyetlen délelőtt kell ráébredne arra, hogy a lánya terhes, egy alkalmazottja kirabolta, és ezeken az elhanyagolható csekélységeken kívül is számos egyéb bonyodalom forgatja fel jól felépített polgári életét. Bertrand Barnier sajnos nem tud jó és egyértelmű válaszokat adni a sors eme kihívásaira, az események fokozatosan föléje tornyosulnak és elnyomják, az egymást követő félreértés- és katasztrófasorozat pedig alaposan próbára teszi a szereplőket és a nézők rekeszizmait egyaránt. A nagyszerű francia vígjátékból két film is született: egyikben Louis de Funes alakította a főszerepet (1967), a másikban Sylvester Stallone (1992).
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
