|
|
Orosz zeneszerző, zongoraművész.
Édesanyja segítségével – aki zongorázni tanította – kisgyermek korában kezdte meg zenei tanulmányait. Ötéves korában már zongoradarabokat komponált, nyolcévesen pedig már operát írt. 1903-ban kezdte el tanulmányait a pétervári konzervatóriumban, ahol többek között Rimszkij-Korszakov is a tanára volt.
1908-ban lépett fel először,…
Jelenleg nincs futó program!
Orosz zeneszerző, zongoraművész.
Édesanyja segítségével – aki zongorázni tanította – kisgyermek korában kezdte meg zenei tanulmányait. Ötéves korában már zongoradarabokat komponált, nyolcévesen pedig már operát írt. 1903-ban kezdte el tanulmányait a pétervári konzervatóriumban, ahol többek között Rimszkij-Korszakov is a tanára volt.
1908-ban lépett fel először, saját művének, az Ördögi látomásoknak a bemutatásával. 1914-ben bemutatták a Szkíták c. zenekari szvitjét, ami feltűnést keltett. Ugyanebben az évben kapta meg diplomáját, és Anton Rubinstein díjjal tüntették ki első nagy műve, a Desz-dúr zongoraverseny előadásáért. 1918-ban koncertkörútra indult Szibérián, Japánon és Honolulun keresztül az Egyesült Államokba. 1921-ben mutatták be a chicagói opera megrendelésére írott operáját, A Három narancs szerelmesét. Ezután tíz évig Párizsban élt. 1927-ben hazalátogatott a Szovjetunióba, ahol lelkesen ünnepelték az akkor már világhírű zeneszerzőt. 1932-ben – a szovjet rendszerrrel kapcsolatos összes kétsége dacára – hazatért. 1935-ben írta meg a Rómeó és Júlia balettzenéjét.
A II. világháború alatt hazafias műveket írt. 1943-ban magas kitüntetésben, 1948-ban megalázó bírálatban részesült. Ez oda vezetett, hogy direkt politikai mondanivalójú zenedarabokkal (kantátákkal) kellett bizonyítania önbírálatát. 1951-ben újra kitüntetést kapott.
1953. március 5-én halt meg Moszkvában, ugyanazon a napon, amikor Sztálin. Utolsó jelentős művét, a Kővirág című táncjátékát 1954-ben mutatták be. Unokája Szergej O. Prokofjev, az Általános Antropozófiai Társaság vezetőségi tagja.
Művei
Zenekari művek
Szimfóniák
Sinfonietta in A, Op. 5 (Op. 48-ként átdolgozva)
Symphony No. 1 „Klasszikus” (D-dúr), Op. 25 (1916–17)
Symphony No. 2 „Iron and Steel” (d-moll), Op. 40 (1924)
Symphony No. 3 (c-moll), Op. 44 (1928)
Symphony No. 4 Op. 47 (1929–30, átdolg. Op. 112, 1947)
Symphony No. 5 (B-dúr), Op. 100 (1945)
Symphony No. 6 (esz-moll), Op. 111 (1947)
Symphony No. 7 (cisz-moll), Op. 131 (1951–52)
Két fiatalkori szimfónia (1909 előtt)
Versenyművek
Zongoraversenyek
I. (Desz-dúr) zongoraverseny, op. 10 (1911–12)
II. (g-moll) zongoraverseny, op. 16 ((1913, átdolgozva: 1923)
III. (C-dúr) zongoraverseny, op. 26 (1917–21)
IV. (B-dúr) zongoraverseny balkézre, op. 53 (1931)
V. (G-dúr) zongoraverseny, op. 55 (1935)
Hegedűversenyek
I. (D-dúr) hegedűverseny, op. 19 (1916–17)
II. (g-moll) hegedűverseny, op. 63 (1934)
Gordonkaversenyek
e-moll gordonkaverseny, op. 58 (1934–38)
e-moll szimfonikus koncert gordonkára, op. 125 (1950–52, az opus 58-as gordonkaverseny átdolgozása)
g-moll concertino gordonkára és zenekarra, op. 132 (1952, Msztyiszlav Rosztropovics gordonkaművész fejezte be Dmitrij Boriszovics Kabalevszkij zeneszerző segítségével)
Operák
A játékos, op. 24 (1915-17)
A három narancs szerelmese, op. 33 (1919)
Tüzes angyal, Op. 37 (1919–27)
Szemjon Kotko, Op. 81 (1939)
Eljegyzés a kolostorban, Op. 86 (1940–41)
Háború és béke, Op. 91 (1941–52)
Kantáták
Rekviem, op. 72 (1962)
A harc poémája, op. 12 (1931)
Alekszander Nyevszkij, op. 78 (a filmzenéből)
Balettzenék
Ala és Lolli, Op. 20 (gyakran a 'Szkíta Svit', op. 20 keretében)
Chout / The Buffoon, Op. 21
Trapeze, Op. 39 (más néven Quintet, Op. 39)
Le Pas d'acier / Acéllépés, Op. 40
L'enfant prodigue / A tékozló fiú, Op. 46
Sur le Borysthene, Op. 51
Romeo és Júlia, Op. 64 (1935–36)
Hamupipőke, Op. 87 (1940–44)
A kővirág, Op. 118 (1948–53)
Szimfonikus mese
Péter és a farkas (Петя и волк – симфоническая сказка для чтеца и оркестра) Op. 67
Zongoraművek
11 zongoraszonáta (kettő belőle befejezetlen)
Visions fugitives / Tovatűnő látomások, 20 darab zongorára, Op. 22 (1915–17)
Szarkazmusok – öt darab zongorára, Op. 17 (1912–14)
Kötetei magyarul
Önéletrajz és írások; vál., angolból ford. Oltványi Imre; Zeneműkiadó, Bp., 1962
Petya és a farkas. Szimfónikus mese gyermekeknek; szöveg Szergej Prokofjev, rajz Jiři Trnka, ford. Rab Zsuzsa; Mládé letá–Móra, Pozsony–Bp., 1964
Péter és a farkas; szöveg Prokofjev nyomán Hajnal Gabriella, fotó Szelényi Károly, ill. Hajnal Gabriella gobelinjének részletei; Móra, Bp., 1980
Önéletrajz Gyermekkor, tanulóévek; ford. Kerényi Mária, szerk., jegyz. M. G. Kozlova; Zeneműkiadó, Bp., 1981
Péter és a farkas; Szergej Prokofjev zenés meséje alapján szöveg Becze Szilvia, ill. Schall Eszter; Holnap, Bp., 2017 + CD
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
| © 2004-2016. CsaládiNet.hu Kft. - minden jog fenntartva. |  |
