|
|
Író.
Balázs Béla, eredeti nevén Bauer Herbert (Szeged , 1884 - Budapest , 1949 ) költő , író , filmesztéta , filmrendező , filmfőiskolai tanár.
Születése után hat évvel családja Lőcsére költözött. Apja, Bauer Simon gimnáziumi tanár halála után anyjával (Léwy Eugénia) Szegedre települtek vissza, ahol…
Jelenleg nincs futó program!
Író.
Balázs Béla, eredeti nevén Bauer Herbert (Szeged , 1884 - Budapest , 1949 ) költő , író , filmesztéta , filmrendező , filmfőiskolai tanár.
Születése után hat évvel családja Lőcsére költözött. Apja, Bauer Simon gimnáziumi tanár halála után anyjával (Léwy Eugénia) Szegedre települtek vissza, ahol a Vajda-házban laktak. 1902-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakos hallgatója volt. Az Eötvös Kollégiumban Kodály Zoltán szobatársa. 1906-ban, tanulmányai befejezése után külföldi tanulmányútra ment. A berlini egyetemen Simmel filozófia előadásait látogatta. Megírta első könyvét, a Halálesztétikát .
Költői pályája a A Holnap antológiában közölt verseivel indult (1908). Publikált a Nyugatban is. Korai esztétikai munkásságával, szecessziós mesejátékaival szerzett ismertséget. 1909-ben mutatták be első színpadi művét Doktor Szélpál Margit címmel. 1911-12-ben hosszabb időt töltött külföldön (Olaszország, Párizs, Berlin); megjelentek első verseskötetei.
1914-ben önkéntesként került a frontra, ahol megsebesült. 1916-ben jelent meg háborús naplója. 1919-ben tagja lett a Forradalmi Írók Direktóriumának, majd a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe menekült. Több német és magyar nyelvű lap munkatársa volt, több német és magyar nyelvű kötete jelent meg. Napi- és hetilapokban színházi és filmkritikákat publikált, ezeket feldolgozva írta és jelentette meg 1925-ben filmesztétikai főművét, a Látható embert .
1926-tól 1930-ig Berlinben élt és dolgozott Erwin Piscator és Georg Wilhelm Pabst munkatársaként. Megismerkedett Leni Riefenstahllal , a színésznő több filmjének forgatókönyvírója lett.
Belépett a Német Kommunista Pártba. 1930 őszén a szovjet írók meghívására Moszkvába utazott, hogy filmet írjon és rendezzen a Magyar Tanácsköztársaságról. 1932-ben Moszkvában telepedett le, ahol a Filmfőiskola tanára lett. 1938-tól egy moszkvai magyar nyelvű folyóirat, az Új Hang főmunkatársa volt.
1945 után tért haza Budapestre, és itt folytatta filmszervezői, tanári és szerkesztői tevékenységét: vendégtanárként is működött Prágában és Rómában. Megjelent önéletrajzi regénye, az Álmodó Ifjúság. Nagy sikert aratott a forgatókönyvéből készült Valahol Európában , Radványi Géza rendezésében. Bár Kossuth-díjat kapott, 1948 után az addig vezető ideológiai szerepet játszó Lukács György félreállításával párhuzamosan őt is éles bírálatok érték állítólagos avantgárd szemlélete miatt. Elvesztette állásait, nem taníthatott a Színművészeti Főiskolán , műveit nem jelentették meg. Csak évtizedekkel halála után került életműve - különösen filmesztétikai munkássága - a méltó helyére. 1903-tól 1922-ig vezetett Naplója, erős kihagyásokkal csak 1982-ban jelenhetett meg. A forrásértékű, kultúrtörténeti jelentőségű teljes mű ma is kéziratban van.
1949-ben hunyt el, halálát agyvérzés okozta. Sírja a Kerepesi temető Munkásmozgalmi Pantheonjában van.
Saját műve alapján, a librettójából készült a Kékszakállú herceg vára című opera, a Fából faragott királyfi című balett (Bartók Béla ), a Czinka Panna (Kodály Zoltán), valamint A Valahol Európában című film (Radványi Géza ). Maradandót alkotott a filmesztétika területén is.
Tiszteletére díjat alapítottak, melyet a nemzeti kulturális örökség minisztere adományoz a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenység, valamint művészi és tudományos teljesítmény elismerésére.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
| © 2004-2016. CsaládiNet.hu Kft. - minden jog fenntartva. |  |
